BÁLINT NAPJA VAN!

Február 14-e a keresztény hagyomány a 3. században élt itáliai püspökre emlékezik, aki meggyógyította a hozzá forduló betegeket. A magyar hagyomány időjós napnak tartja. Hazánkban az elmúlt években a kereskedők és a sajtó különféle csatornái az idegen eredetű Valentin-napot próbálják elterjeszteni, megfeledkezve a régi magyar hagyományokról. Idézzük most fel, hogy nekünk, magyaroknak ehhez a naphoz milyen ősi hiedelmeink, szokásaink kötődnek.

A gyógyító szent

Szent Bálint

A magyar nyelvű Érdy-kódexben azt olvashatjuk, hogy egyszer Bálint püspökhöz egy pogány fejedelem járult és felajánlotta, hogy megkeresztelkedik, ha vak lányát meggyógyítja. Erre a püspök imádkozott és a lány visszakapta szeme világát. A gyógyításáról híressé vált püspök is a kereszténység vértanújává vált, 270 körül végezték ki a római katonák. A keresztény egyház az ő ünnepét február 14-re helyezte, talán ezzel akarta kiváltani a régi római tavaszváró Junó ünnepséget.

Magyar hagyomány

Bálint Sándor neves néprajzkutató „Ünnepi kalendáriumában” sok fontos adatot olvashatunk a korai Bálint-kultuszról. A szent életű püspök neve már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ami azt jelenti, hogy ünnepét őseink számon tartották, sőt sok gyermeknek adták ezt a nevet. Az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozott, de előfordult Székelyföldön és Felvidéken is. A neves néprajzkutató nem tartotta kizártnak, hogy a magyar nép körében vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.

Gyógyító Bálint

Az itáliai püspököt főleg a „nyavalyatörősök” vagyis az epilepsziások, valamint a lelki betegek tisztelték. Emlékét néhány középkori eredetű templomunk őrzi. Bálint Sándor azt gyanította, hogy különösen a palócoknál állt nagy tiszteletben. A gyöngyösi Szent Orbán-templomban a 19. századtól ott függ Szent Bálint képe, az előtte felaggatott adománytáblák tanúsága szerint a betegek pártfogója volt. Gyöngyöspata idős asszonyai még meséltek a néprajzkutatónak arról, hogy nyavalyatörés esetén Bálintot hívták segítségül. A Szepességbe beszivárgó németek is megőriztek egy ősi hagyományt, melynek eredete szintén a magyar hagyományokban gyökerezhet. Szepesbéla faluban karácsony estéjén kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állott. Ott megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.*

Időjós nap

A népi hagyomány szerint ezen a napon kell ültetni facsemetét, mert az gyorsan megerősödik. A február 14-i időjárásból megpróbáltak következtetni az idei termésre és úgy találták, hogyha Bálint napján hideg és száraz az idő, akkor jó termés várható.

fotó: Admin