ÉVFORDULÓK

Mozgalmas év lesz az előttünk álló mondhattam volna január elején. Az idén lesz 1OO. évfordulója  az első világháború kitörésének, de én most egy közelebbit  szeretnék körüljárni.

A holokauszt 7O. évfordulója lesz, a II Világháború egyik embertelen szörnyűségének. Szerettem volna tudni, hogy maga a szó mit jelent, beírtam a Google-ba a szót, és a következő felvilágosításra leltem: a szó görög eredetű, holokauszton, jelentése „teljesen égő áldozat”.

Igen meglepett Zoltai Gusztáv úr kijelentése, hogy a holokauszt nem 1944. március 19-én kezdődött, hanem 192O-ban. Tehát úgy is érthetnénk, hogy nem jókor emlékezünk a holokausztra. Furcsállom az 192O emlegetését, mert ha abban az időben kapirgálunk, akkor kellemetlen dolgokra találunk.

Rendben van, akkor nézzük mi is történt abban az időben. Az őszirózsás forradalom élethalál urai a Népbiztosok  Tanácsával kormányozott, innen a Tanácsköztársaság megnevezése. Ötven tagja volt a Tanácsnak, Károlyival az élen  és negyvenkilencen  zsidó vallásúak. Élet halál urai voltak öltek, raboltak, megölték Tisza Istvánt, aki egyedül szavazott a háború ellen a Koronatanácsban. Kun Béla, akinek a vérengzését Sztálin is megsokallta, és kivégeztette, Szamuely, aki elfogatása közben lett „mártír”, Rákosi. akit később Horthy néhány 48’-a zászlóért elengedte a csillagból Moszkvába..... Ez a társaság felrúgva a fegyverszüneti megállapodást, delegációt küldött Belgrádba, és egy újabb  hátrányos megállapodást kötött  az Antanttal.

Leszerelték a hazatérő magyar hadsereget, és elejét vette az ország elfoglalása, a javaink széthúzása.

A szövetséges hatalmak a nemzeti hadsereg megszervezőjét, Horthy Miklós ellentengernagyot jelölte kormányzóvá. 192O. március 1-vel megkezdte a lehetetlennek tűnőt, a romokban heverő kifosztott ország talpra állítását.  192O. június 4-n aláírták a Trianoni békediktátumot.

Az egyetemeink menekültek a csonka hazába, és ennek kapcsán Teleki Pál első miniszterelnöksége alatt megszületett a numerus clausus törvény.  „A törvény alapján a magyarországi nemzetiségek és népfajok tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban”.  A kormányzópárt Prohászka Ottokár elnökletével tárgyalta a törvényjavaslatot, és kiegészítették, hogy csak olyan hallgatók iratkozhatnak be, akik nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók. A Nemzetgyűlés a törvényjavaslat tárgyalásán, Usetty Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a törvény elsődleges célja, a társadalmi szempontból veszélyes szellemi proletariátus kialakulásának megakadályozása, s nincs agresszív, csupán defenzív éle.

Egy cseppet sem meglepő hogy a történtek után nem engedték az egyetemekre a kommunista leszármazottakat. Téves belemagyarázni a törvénybe, hogy a zsidóság ellen irányult a törvény. 192O-ban a zsidóság számaránya 6%, de a törvény  akár 15.4 % engedélyezett. 192O-ban a zsidók 1O.4% vett részt a felsőoktatásban. Tehát valójában nem érte őket korlátozás.  Viszont a választható szakok közti hagyományosan egyenetlen a zsidó elosztás, a jogász és orvos képzésben 3O% körül mozgott. Ez esetben korlátozás érte a zsidóságot, de más szakokra, a kevésbé jövedelmező szakmákra  beiratkozhattak.

De ne lepődjünk meg a számarányos korlátozáson, mert az USA-ban is bevezették, és ma is életben van, de azt hiszem, Izraelben sem engedik korlátlanul a palesztinokat az egyetemre, vagy a Knessetbe.

Az viszont enyhén szólva túlzás a Zoltai úr részéről, hogy ez által, már akkor elkezdődött a holokauszt/a teljesen elégő áldozat Magyarországon. És nagyon kilóg a lóláb, valójában azt akarják bizonygatni, hogy Horthy Miklós hatalomra jutásával kezdődött a holokauszt, és ezért Őt lehessen felelőssé tenni..

Ezzel szemben elfelejtik, hogy amikor még Horthy főhadiszállása Siófokon volt, és már megbukni látszott a Tanácsköztársaság, zsidó delegáció kereste fel Horthyt, kérve, hogy akadályozza meg a progromot. Horthy megígérte, hogy nem lesz pogrom, és nem is lett!

Meg kell érteni a  Horthy gyűlölők félelmét, mert egyre több bizonyítékot tárnak fel a történészek, hogy Horthy nem volt zsidógyűlölő, kormányzása alatt hatalmas nagyiparok fejlődtek ki zsidó tulajdonban.

Horthynak nem titkolt célja volt az elcsatolt országrészek visszaszerzése tárgyalások útján, amit a Trianoni szerződés lehetővé tett. Némileg ez sikerült is a Bécsi döntések alapján, de ezért fizetni kellett. Az első zsidótörvény 1938. május 29-én lépett életbe, és kimondta: a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 2O%-át foglalhatják el zsidók. A végrehajtásra öt évet írtak elő. A törvény ellen 59 nem zsidó magyar művész írta alá a tiltakozást, köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Zilahi Lajos, Csók István.

A második zsidótörvény 1939. május 5-én jelent meg a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. „ A törvények egyikét sem hajtották végre maradéktalanul. Kiépült az illegális alvállalkozások és  a „strómanság” rendszere. Mindez gyakran a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével történt”. (Forrás: Wikipedia, A holokauszt Magyarországon)

A harmadik Zsidótörvény 1941. augusztus 8-án lépett hatályba. Ez a párkapcsolatokat, szabályozta, tiltotta a vegyes házasságot, és definiálta, hogy ki számít zsidónak.

További törvények, és rendeletek jelentek meg 1942-1944 között. Részletesen olvashatunk minderről a Holokauszt Magyarországon címszó alatt.

A napokban történt egy sajnálatos esemény. A józsefvárosi vasútállomás épületét felújítsák, és benne kialakítják a Sorsok Házát. A koncepció kidolgozásával Schmidt Máriát bízták meg.  Ez valahogy kiverte a biztosítékot Karsai László történésznél, és kijelentette, hogy ez olyan, mintha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi utasításokat. Zoltai úr meg attól tart, hogy a majdani múzeumból kijövő gyerekeknek az lesz a benyomásuk, hogy csak a németek követték el a zsidóság deportálását, a magyarok nem is vettek benne részt.

Itt megint érdemes elidőzni. 1944. március 19-én Horthy távollétében a németek megszállták Magyarországot.  A honvédség az országon kívül harcolt, tehát a jól felszerelt németekkel szemben nem lehetett tenni semmit. A  csendőrséget, a rendőrséget, és a maradék honvédséget a német parancsnokság alá rendelték. A nácik unszimpatizánsait mind letartóztatta a Gestapo.

Stern Samu egy német tiszttől parancsot kapott, hogy másnapra állítsa össze a Zsidó Nagytanácsot.

 A Nagytanács rendre teljesítette a németek parancsait, nyugalomra, és munkára biztatta a hit testvéreiket.  A deportálások listáját is szépen összeállították. Később Stern úr azzal védekezett, hogy német nyomásra, kényszerből tették, és hogy  jobb volt, hogy nem tudták a deportáltak, hogy miért szállítják őket Auswitzbe...

Most azért engedjék meg a kérdést: vajon a magyar egyenruhások nem parancsot teljesítettek? Addig egyetlen zsidót nem deportáltak, míg úgy, ahogy szabad volt az ország! Horthy volt, aki nem engedte Magyarországról a lengyelek lerohanását, kinyittatta magyar-lengyel határt, és a menekülteket ellátták menlevelekkel. Vajon mi az oka, hogy Angelo Rotta megbízottját a gettó őrzőjét a vonatok visszafordítóját Baránszki Tibort a Vikipédia a mentők egyetlen névsorában nem említi? Talán azért, mert jelentősen sikeres volt a tevékenysége? Mert magyar kispapként a legsikeresebb volt a mentésben?

Miért nem lehet vitéz Koszorús Ferencet post humusz kitüntetni, aki megakadályozta páncélosaival a budapesti zsidók deportálását, és ezzel  hetekig időt nyertek az üldözöttek  a menekülésre. Lantos szenátor erről meg is emlékezett az USA Szenátusában.  A napnál világosabb, hogy azért, mert a parancsot Horthy adta ki, és akikor Horthynak is kijárna az elismerés.

Tökéletesen egyetértek, hogy nézzünk szembe a valósággal,  de előbb nyissunk tiszta lapot, és a lehetőségek tükrében, kettősmérce nélkül írják meg a történelmet. Azt is, hogy zsidó kérésre maradtunk utolsó csatlós, mert Magyarországon viszonylag biztonságban éltek a zsidók, és onnan tovább mehettek!

A német megszállás a magyaroknak éppen olyan teher volt, mint a zsidóknak. A munkaszolgálat is jobb volt, mint a fronton -4O C fokon szenvedni ahol még lőttek is.

Mindenki megszenvedte a háborút, és az utána a Rákosi rémuralmát az AVH pribékjeit, akik főleg a hazatérő munkaszolgálatosokból szerveződtek.

Azt viszont semmi képen nem fogadhatjuk el, hogy kollektívan bűnös nemzet vagyunk, és lehajtott fővel járjanak, azok gyerekek, akik akkor nem is éltek. A kollektív bűnösség fogalma nem elfogadható. A megemlékezések, a múzeumok az igazságot kell, hogy üzenjék, hogy voltak Endre Lászlók, de voltak Baránszki Tiborok, és a magyar nép büszke lehet, hogy életük kockáztatásával sokan mentették az üldözötteket, amiben a magyar tisztviselők is részt vettek Horthy Miklós kormányzó Úr tudtával, és segítségével.

Akik most vádaskodnak hálásnak kellene lenniük, hogy a szüleik túlélhették a vészkorszakot.

Egész Európában a magyarok tették a legtöbbet élükön Horthy Miklóssal  a zsidók mentésében, és ezt bizonyítja az is, hogy a Nünbergi bíróság nem vádolta, csupán tanúként hallgatta ki. Sztálin sem engedte Rákosiéknak hogy kiadatását kérjék.

A bosszúállás ártatlan embereken, a hamis vádak, nem a megbékélést segítik,  a gyűlölet gyűlöletet szül.

Kérdem én, hogy amikor fordult a kocka, a zsidók kiálltak-e a magyarokért, a megmentőjükért a Rákosi vészkorszakban, ami nem néhány hónapig tartott, hanem évtizedekig.

Ha szembe kell nézni a múlttal, akkor egyforma tükörbe nézzünk zsidók, és magyarok egyaránt.

Nem engedhetjük meg, hogy a gyermekeinket szégyenérzettel bélyegezzék meg a Karsai féle történészek, és a zsidó szervezetek.

Nem kell a négert fehérre mosni, de feketébbre se fessék uraim!

Infó: Wikipedia : Holokauszt, Numerus clausus, Hír Tv 2O14 január 22,Karsai László:„Nem akartam lek*urvázni Schmidt Máriát”

Vinczer S. Péter