VERESPATAK

Hétfőn dönt a román Parlament az ésszerű, és a politikai rövidlátó lehetőségek között.

Sokat lehetett hallani a világ legnagyobb felszini aranybányászat cianidos technika alkalmazásáról. A ROSEMONTANA  canadai többségű vállalat 15O,OOO tonna cián felhasználásával akarja a talajban lévő aranyat, és ezüstöt kiaknázni.  A területen már a Római korban, 2,OOO évvel ezelőtt bányásztak aranyat, és ezek a tárnák, sok kilométer hosszú alagutak, tárnák, ma is megvannak, lezárva. Ezek a régi bányák, melyek egyedül állnak a világon, esnek áldozatul a lelketlen aranyharácsoló terveknek.  A szomszédos völgyet egy  18O méter magas gáttal zárnák le a ciános zagy tárolására. Nem szükséges ecsetelni, hogy milyen veszélyt jelentene a környékre, de az egész vízrendszerre le a Fekete tengerig. Rágondolni is rossz, ha gátszakadás történne.

Korábban a román kormány angol szakértéktől kért véleménytanulmányt, amely szerint a cián bejuthat az ivóvíz tartalékokba, amely a Kárpát-medencében a föld alatt Európa legnagyobb víztartaléka. A tanulmány egyértelműen elmarasztja a tervet, a kormány nem ezt várta, és nem hozták nyilvánosságra. Mint lenni szokott, az igazság előbb utóbb kiderül, a tanulmány is valahogyan kibújt abból a bizonyos zsákból, amelyből a szög szokott kibújni.

A környék lakossága, és a politikusok is kétfelé szakadva vitatkoznak pro és kontra a bányászat engedélyezésével kapcsolatban.

De volna egy ésszerűbb, hosszútávban kiváló lehetőség. Dr. Visy Zsolt a pécsi  egyetem régész professzora hihetetlen erővel küzd azért, hogy Verespatak a Világörökség része legyen. Valójában, ez hozná meg a lehetőséget, hogy a környék a világon egyedülálló létesítménnyé váljon.  A régi tárnák látogathatóvá tételével lehetne kialakítani egy technikai látványosságot, bemutatva az aranybányászat fejlődését az elmúlt két évezredben. Mondanom sem kell, hogy az emberek többségét érdekli az „aranyászat” , tehát várható, ha ez létrejönne, akkor ott egy turisztikai központtá fejlődne a környék, hotelokkal, és a turistákat kiszolgáló létesítmányekkel. Akár korabeli ötvösműhelyek is létesülhetnének arany emléktárgyakat készíteni, és eladni a turistáknak, vagy „rómaikori” aranypénzeket is verhetne a kézisajtóban a látogató...

Tessék átgondolni, hogy melyik variáció volna előnyös a környék lakosságára, de akár Románia részére.

Az egyik néhány tonna arany és ezüst, és 15O,OOO tonna cián otthagyott zagy, valamint 16 éven keresztül némi munkalehetőség. A ciános technológia nem ígér tömegfoglalkoztatást, míg a turisztikai központ szinte felmérhetetlen, előre nem látható foglalkoztatást nyújthat, ha  a kormány okosan és ügyesen kezelné a lehetőséget.

Hétfőn a Román Parlament vizsgázik, magáról állít ki bizonyítványt, hogy bölcs, és okos, vagy a pillanatnyi haszon, az aranyláz mellett dönt-e.

Vinczer S Péter