Napok óta aggódunk, imádkozunk a veszélybe került magyarokért, akik a Kancsendzönga csúcsot sikeresen meghódították, de a lefelé vezető úton nyomuk veszett.

 Már a keresésükre indult serpák is abbahagyták a kutatást, mert nincs remény, hogy a -30 fokos hidegben, nyolcezer méteres magasság fölött, ahol a levegőben alig van oxigén, életben lennének a bátor hegymászók.

 

Erőss Zsolt felesége, aki maga is többször járt nyolcezer méteres magasságban és jól ismeri az ottani körülményeket úgy nyilatkozott, hogy egészen biztos, hogy meghaltak a magyarok, ő már gyászolja is a férjét, mert tudja, hogy nem fog visszatérni. Két gyermekük közül a nagyobbik kislánynak is megmondta, hogy édesapa nem jön többé haza… Szívszorító helyzet, az ember képtelen megszólalni…

 

A Himalája ezúttal győzött. Vagy mégsem?

 

Erőss Zsolt még indulás előtt megígérte, hogy a világ 3. legmagasabb csúcsára viszi a székely zászlót – ha nem tetszik az oláhnak, menjen utána, s vegye le – mondta.

 

A Kancsendzönga 8586 méteres magasságának meghódítására induló Erőss Zsolt a magyar zászló mellett, immár hagyománnyá váló módon, a székely zászlót is magával vitte.

 

Erőss Zsolt, a Hópárduc és Kiss Péter gyakorlott hegymászók voltak – milyen furcsa így múlt időben beszélni róluk – mindketten tisztában lehettek a kockázattal, hiszen egy közel 24 órán át tartó csúcstámadás után nem sok erejük maradt, hogy visszatérjenek a 4. táborba. Mire gondolhattak, amikor megértették, hogy nincs tovább? Senki ne gondolja, hogy Erőss Zsolt megunta volna az életét, hiszen amikor a Tátrában baleset érte, amelynek során a lábát amputálni kellett, ő azt mondta a feleségének, hogy fő az, hogy élek, ez a lényeg. Lábprotézissel is képes volt folytatni a “nyolcezresek” meghódítását, és tervezte a jövőt… Kiss Péter még nem volt harminc éves…

 

A Hópárduc pályafutása

 

1981 Ekkor kezdi a hegymászást, először a Békás- szorosban. Két évvel később már szervezett keretek között sportol először a Gyergyói Vasasban, majd a Kolozsvári Akarat Egyesületben.

 

1988 Maga mögött hagyja Romániát, és családjával együtt Magyarországra jön, ahol négy év múlva állampolgárságot szerez. Innentől kezdve magyar színekben mászik.

 

1990 Az első expedíciós mászás: a Kaukázusi-hegység legmagasabb hegye, az Elbrusz. A következő években a világ számos táján hódítja meg a csúcsokat, többek között a kínai Tien-Sant és a közép-ázsiai Pamír-hegységet.

 

1996 Egyik tagja az első magyar ­Mount Everest-expedíciónak. Két sikertelen kísérlet után 1999-ben végül eléri az első nyolcezres csúcsát, a Nanga Parbatot.

 

2002 Eléri a régóta áhított célt: oxigénpalack segítségével megmássza a Mount Everestet. Ezzel Erőss az első magyar, aki eléri a világ legmagasabb csúcsát.

 

2003 Kollár Lajossal és Mécs Károllyal megalapítja a Magyar Himalája Expedíciók sorozatot. Társaival együtt hat nyolcezres csúcsot ér el.

 

2010 Január 2-án a Magas-Tátrában egy hóerkély leszakad alatta. Erőss mindkét lába megsérül, és saját kérésére január 10-én egyik lábát térd alatt levágják, hogy később még mászhasson.

 

2010 Ősszel a kínai Cso-Oju expedícióban műlábbal indul útnak, 7100 méter magasra jut.

 

2011 Megmássza a Loche 8516 méter magas csúcsát, ezzel a világ nyolcezres csúcsai közül már tízen járt.

 

2013 Március 27-én Kollár Lajossal és Kiss Péterrel elindul, hogy megmássza a Nepál és India határában lévő Kancsendzöngát.

 

A szomorú órákban jutott eszembe Erőss Zsolt ígérete a székely zászlóról, amit felvitt a Kancsendzöngára… Bizony az a zászló most már örökké ott marad csúcson…

 

Valószínűleg senki nem fogja lehozni…

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés