Nem akartam a Baumag rejtelmeibe nagyon belemerülni, de amit a sajtó, és a politika művel, az különösen mostanában kimutatta a foga fehérjét, hogy milyen hatékonysággal teszi. Most megteszem Gizus bátorítására, és Vinczer S.Péter "Lejáratás" című írásának hatása alatt. 

Mivel, nekem is kis híján az életem ment rá, de az egészségem az biztos, ezért, kedves olvasók, röviden megpróbálom leírni, hogy mi a valóság a Baumaggal kapcsolatban.

A Baumag a rendszerváltáskor, a Tüzép egyik ágából nőt ki. Lehet, hogy ennek is köszönhette, hogy nagyon sok évig működött országos hálózattal. Az a politikusok legnagyobb hazugsága, hogy jóval nagyobb kamattal-hozammal lehetett itt befektetni. Az igaz, hogy a mindenkori banki kamatnál mindig több volt két-három százalékkal. A szemünk láttára gyarapodott, ha az újságoknak lehet hinni. És év végén, minden közgyűléskor tájékoztatót kapott a tagság, hogy mik épültek a befektetett pénzből. Én joggal hittem azt tizenkétezer társammal együtt, hogy ez már a kapitalizmus előszobája.

Mi tizennégy évig ide gyűjtögettük a pénzünket egy lakásra. Nem éreztem semmi veszélyt, mivel megbíztam az állam ellenőrző szerepében, meg abban, hogy minden évben kimutatást adtak, hogy a befektetett pénz kétszeresen is megvan, többek között a Parádsasvári kastélyszállóban. Belenyugodtam, hogy ez a befektetési forma része a kapitalizmusnak, amire ugye olyan sokat vártunk.

Közben a gyerekek felcseperedtek, kinőtték az egy szobájukat, és ráadásul különneműekként éltek együtt, kellett egy nagyobb lakás.

Mivel annyi pénzünk nem volt, a Dédi sietett a segítségünkre, és eladta a családi ezüstöt-, a fóti földet,- hogy segítségünkre legyen.

A kinézett  lakótelepi lakásból nem tudtak kiköltözni a megbeszélt időre, ezért arra a pár hónapra is betettük a kapott pénzt  a Baumagba.

Na, akkor tették tönkre.

Az évekig tartó hajnali felkelések után, az este 10-kor befejezett munka eredményének annyi lett. Velünk együtt, a többnyire nyugdíjasok ott tartott pénzének is, akiknek akkor minden nap megmagyarázták, hogy gyűjtsenek pénzt öregségükre a nyugdíjuk mellé.

Ennyi idő alatt mindegyik kormánynak, és pártnak volt valami köze az esethez, mivel hatalmuk alatt mindegyikük ideje alatt működött a Baumag. Sőt a politikusok kedvenc helye lett a Parádsasvári kastélyszálló.

Ezt a szállót közben valamilyen oknál fogva kivették abból, hogy kártalaníthassák a befektetőket az árából. Törvényt hoztak, hogy a kimentett pénzt törvényesen visszahozhassák valamelyik adóparadicsomból. A bíróság pedig valamilyen oknál fogva húzta-halasztotta a tárgyalásokat, miközben gazdagodtak az ügyvédek, és a felszámolók.

Közben megpróbálták a károsultakat úgy beállítani, hogy mindezt köszönhetik maguknak. Ez mind látjuk, fényesen sikerült nekik. A tüntető Baumagosokat legtöbbször megvetően mérték végig, a járdáról.

Ha akkor megállítják ezt a folyamatot, meggyőződésem, hogy nem lett volna az a szabad rablás, ami elindult ekkor, és „felbátorította” a többit.

Talán nem lettek volna a libások sem, akik ugye megdolgoztak a pénzükért.

Mindenesetre valami oka van, hogy ránk kenték a felelősséget, aminek következtében itt több halott lett, mint a libásoknál, csak ezt elhallgatták. Mint írtam ebben nagy szerepe volt a sajtónak, mint most külföldön hazánk lejáratásában is. 

Röviden ennyit tudok erről írni, több már nem megy, mert már nagyon remegek írás közben. Egy nagyon picin múlott, hogy akkor a családom nem esett szét, és most nem egy aluljáróból kell írnom ezeket a sorokat, ha még ebben az esetben lenne rá lehetőségem.........