Kép:Google képek sorozatból

Kedves/Tisztelt Hivatal!

Tudom, hogy még nem küldték el a felszólítást, melyben arra köteleznek, hogy valljam be, amit be kell vallanom, de úgy érzem, itt az idő levelemet megírni.

Nos! Igen! Bevallom! Hibáztam!

 Hibáztam, amikor azt hittem, hogy ki tudok bújni a felelősségre vonás alól, mely az önök kemény, de igazságos keze által fog utolérni!

Nem kellett volna önöket kijátszanom, még ha a törvények annyira ostobák, és csak szabadságunk megnyirbálására jók, de törvények, melyeket illik betartani minden törvénytisztelő embernek, akinek lelkében rend uralkodik.

 Elnézést kérek, hogy dolgoztam, és adóztam rendesen, és még fizettem a számláimat is, ahogy tudtam, és néha ettem is.

Annyira szégyellem magam, hogy elhatároztam, hogy ezek után csak azért fogok dolgozni, hogy minél többet fizethessek be a közös kasszába, amit önök továbbítanak politikus polgártársainknak, akik olyan jól, és igazságosan elosztják keservesen megszerzett fillérjeinket, természetesen a közjaváért tevékenykedve! Remélem, emelik a saját fizetésüket még az idei évben, legalább a kétszeresére, mert én tényleg tudok örülni más örömének!

Kedves Hivatal! Kedves Állam! Kedves Képviselő úr/hölgy!

Kérem, büntessen meg engem még jobban, mert dolgozom, és adót is merészelek fizetni! Tudom, butaságot követtem el, mert nem szavaztam önökre, és nem is vettem igénybe semmiféle segélyt, hanem próbáltam megélni, ahogy tudtam. Ezért elnézést kérek! Csak próbálkoztam! Elnézést kérek a gondolataimért is, melyeket le se merek írni, mert nyomdafestéket nem tűrnek, olyan csúnyák! Fúj! Utálom magam, mert kirekesztő vagyok! (Utálom a politikusokat! )

Ígérem, igyekszem elkerülni a jövőben az ilyen eseteket!

Tisztelettel

Kaller Benő