Az össze sem számolható jóvátételeket a mai előljárók nem a temetők, izraelita műemlékek felújítására költik. Azt a gójoktól várják el!

A budapesti Dózsa György úton omladozott egy zsinagóga.  A Honvéd sport egyesület felajánlotta a zsidó egyháznak. Nem kellett, mondván ott nincs akkora hívő közösség, amelyik használná, fenntarthatná.

A honvéd sportegyesület felújíttatta, vivó szakosztálya számára, és pompás vívóterem lett belőle. Azonnal megszólalt a "kórus"! A sportolókat ki-ordítozták onnan. kiköltöztek. Ma üresen áll...

Ennyi. Ki-ki gondolkodjon el, miért is?

Jogos az észrevételed kedves Péter! Nemhogy vidéken, de itt, a fővárosban a Fiumei úti Sírkertben, ahol nagyjaink (sírjaikra a közelmúltban cetliket ragasztott a csürhe, hogy lejárt a sírhelyük, fizessenek a rokonok!) nyugszanak, hátul az MTK gyakorló pályáival szomszédos a zsidó temető. 40 éve visz a villamos mellette, látom nap mint nap. A bozót, a gaz veri fel s erdő borítja. Ki-kibukkan  egy legömbölyített, repedt, elhanyagolt sírkő, de a többség nem is látszik már. Képes vagyok még ma is elcsodálkozni azon, hogy miért nem tartják rendben, hiszen lenne miből. De ha nem lenne, akkor sem pénz kérdése, csak egy kis odafigyelés. Vagy náluk nem így van?

Kedves Péter, valami hasonlót láttam én nem is oly régen. Valóban elgondolkodtató, amit leírtál. A zsidó nép életében összetartó, egymást segítő. Miért csak az életre szól, amikor:

"A hagyomány szerint zsidó halottat zsidó temetőbe kell eltemetni, melynek elnevezései utalnak a zsidóság halállal kapcsolatos gondolataira:

-         Az élők háza ( bét háhájim ) elnevezés Jesája próféta könyvéből (XXVI,19) ered : „Éledjenek fel a te halottaid, holtaim támadjanak föl …”

-         Öröklét háza ( bét olám ) név a kohelet könyvéből (XII,5) származik : „… mert elmegy az ember az öröklét házába …”

"A zsidóság az elhunytakról a továbbiakban is megemlékezik, ezt a szertartást nevezik mázkirnak. Mázkirkor mondják el a hozzátartozók a Jizkor… emlékimát és jótékony célra – az elhunytak emlékét megőrizendő – adományokat ajánlanak fel. Évente négyszer tartanak mázkirt :

-         jom kipur (tisri 10),

-         smini áceret (tisri 22),

-         peszah 8. napja (niszán 22),

-         sávout 2. napja (sziván 7)."

Az írásodban említett hölgy és az urak jobban tennék, ha alázattal azon fáradoznának, hogy rendbe hozzák őseik, hittársaik nyughelyét minden településen, ahol szükség van rá. virágot és koszorút vinni nem szabad tudom, de rendet tenni igen.

Nagykanizsa kereskedő város volt, vasúti csomóponttal, és sok zsidó családdal. Nagy temetőjük van. Nem voltam benne, de azt tudom, hogy a városunk vallási előjárója több megemlékezést ott tart meg az ünnepek közül. Kívülről tisztának, rendezettnek látszik.