Hogyan ébresztheted fel isteni erődet az energiád visszaszerzésével

ADJ KEVESEBBET, HOGY TÖBB LEHESS

Ne adj túl sokat, ébredj fel!

Hogyan ébresztheted fel isteni erődet az energiád visszaszerzésével

A spirituális fejlődés útján van egy hatalmas, de gyakran figyelmen kívül hagyott igazság: abban a pillanatban, amikor abbahagyod a túlzott adakozást a külvilág felé, belső isteni erőd felébred.

Érezted már valaha, hogy teljesen kimerültél, mintha az életenergiádat végtelen külső igények szívnák ki belőled?

Gondolkodtál már azon, hogy minél többet adsz, annál üresebbnek érzed magad?

Ma egy olyan spirituális felismerést szeretnék megosztani veled, amely megváltoztathatja az életedet: amikor abbahagyod az energiádat mindenbe és mindenkibe önteni, az Univerzum elkezd átrendeződni a javadra.

Ez nem önzőségről vagy mások kizárásáról szól. Arról szól, hogy visszanyerd az energetikai egyensúlyodat, és újra kapcsolatba kerülj a lelked valódi lényegével.

Kisgyermekkorunktól kezdve a legtöbbünknek azt tanították, hogy jó embernek lenni azt jelenti, hogy mindig ott vagyunk mások számára, mindig rendelkezésre állunk, és feltétel nélkül adunk. Ezek a hiedelmek annyira mélyen gyökereznek bennünk, hogy gyakran az önértékelésünket ahhoz kötjük, hogy mennyit tudunk adni.
Kifárasztjuk magunkat adunk a családnak, a barátoknak, a munkatársaknak, sőt, az interneten ismeretleneknek is , majd csodálkozunk, hogy miért érezzük magunkat kimerültnek, elszigeteltnek és önmagunktól elszakadva.

De itt rejlik egy spirituális paradoxon, amiről kevesen beszélnek: minél több energiát adsz a külvilágnak, annál gyengébb lesz a kapcsolatod a belső világoddal.

A lelked suttogni kezd: Elég volt.

Először talán nem hallod. De hamarosan megjelennek a jelek: szorongás, kiégés, a tervek lemondásának vágya vagy a magány iránti mély vágy.

Ez nem a képzeleted a Magasabb Éned hív haza.

Az első energiaváltás: a szent csend visszatérése

Az első csoda akkor történik, amikor elkezded visszahívni az energiádat nem haragból vagy neheztelésből, hanem a belső tér iránti vágyból. Hirtelen visszatér a csend.
A zaj elhalványul. A zavaró tényezők csökkennek. Az elvárások eltűnnek. Olyan, mintha végre kiszakadnál a kimerítő teljesítmény és mások kedvére való cselekvés körforgásából, és ebben a csendben valami mélyreható történik újra hallani kezded önmagad. Érzed a saját energiádat. A saját igényeid kezdenek felszínre kerülni.

Sokak számára ez a pillanat olyan, mintha hosszú, fárasztó utazás után hazatérnének. Kiengeded a levegőt, amit észre sem vettél, hogy visszatartottál.

A legtöbb ember nem veszi észre ezt az igazságot: ha visszavonulsz a túlzott adakozásból, az nem jelenti azt, hogy kevésbé vagy szerető. Valójában ez teszi a szeretetedet tisztábbá.

Mert most, amikor adsz, nem kötelességből vagy megfelelési vágyból teszed hanem a túlcsorduló szeretetedből. Nem kényszerből, hanem a lelkeddel összhangban.
Már nem mondasz igen-t arra, ami kimerít. Csak azoknak mondasz igen-t, amelyek mélyen rezonálnak a valódi éneddel.
És ez a fajta igen nagyon erős.

A második energiaváltás: újra kapcsolatba kerülni az Isteni Forrással

Ahogy kevesebbet adsz a külső zajnak, természetesen több figyelmet fordítasz a belső hangodra.

Itt mélyül el az átalakulás.

Elkezdesz olyan betekintéseket kapni, amelyeket korábban elnyomott a folyamatos elfoglaltság. Újra úgy érzed, hogy vezetnek. Az élet már nem versenynek tűnik, hanem szent párbeszédnek közted, az Univerzum és a Magasabb Éned között.
És mindez egy egyszerű lépéssel kezdődik.

Ebből a helyzetből kezded tisztábban látni, hogy ki tiszteli valóban a határaidat, és ki él vissza azok hiányával.

Amikor abbahagyod a túlzott adakozást, észreveszed, ki tűnik el, ki lesz dühös, és ki kritizálja a változásodat. Engedd el őket.
Mert azok, akik igazán szeretnek, akik igazán látnak téged, meg fogják érteni. Tisztelni fogják a teredet. Nem fognak szégyenbe hozni azért, mert a békét választottad.

A harmadik energiaváltás: a belső erő ébredése

Ekkor kezd visszatérni az igazi erő.
Már nem érzed magad úgy, mint egy bábu, akit mindenki más elvárásai mozgatnak. Elkezdesz rájönni, hogy az időd, az energiád és a figyelmed szent dolog és nem mindenki érdemli meg, hogy hozzáférjen.

Ez a változás nem csak érzelmi, hanem spirituális is. Minél kevesebb energiát szórsz szét külsőleg, annál több spirituális erőt gyűjtesz magadban.

Igen, lehet, hogy egy kicsit magányosnak érzed magad ebben az átmeneti időszakban. Amikor már nem vagy mindig elérhető beszélgetésekre, megbízásokra vagy társas programokra, lehet, hogy egyfajta ürességet érzel.

De ez nem magány ez tér.

És a térben történik a gyógyulás.
Ott érkeznek a letöltések.
Ott szól a lelked.
A legtöbb ember annyira fél a magánytól, hogy soha nem hallja meg igazán, mit szeretne mondani a lelke.
De te más vagy. Ébredsz.
Felfedezed, hogy a csend nem üres.
Tele van bölcsességgel, jelenléttel és erővel.

A negyedik energiaváltás: az energetikai frekvenciád újrakalibrálása

Valami más is elkezdődik: nem fektetsz több energiát drámákba, apró beszélgetésekbe vagy felszínes kapcsolatokba.
És hirtelen több összhangban lévő kapcsolat kezd megjelenni.
Mintha az energiád új jelet bocsátana ki, vonzva azokat az embereket, akik rezonálnak a békéddel, mélységeddel és igazságoddal.
De ők nem tudtak rád találni, amíg nem hagytad abba, hogy rossz helyekre fektesd az energiádat.

Itt van a paradoxon: lehet, hogy elveszítesz néhány dolgot, de amit nyersz, az sokkal szentebb.

Ahogy spirituális tudatosságod mélyül, észreveszed, hogy a visszavonulás már nem tudatos erőfeszítésnek tűnik.
Természetessé válik.

Már nem véded a békédet te vagy a béke.

Nem kényszerítesz határokat megtestesíted őket.

Egész életed elkezdi tükrözni a belső igazságodat.

A lehetőségek jobban összehangoltnak tűnnek.
A beszélgetések táplálóbbá válnak.
Az idő lelassul és gazdagabbnak tűnik.
Az élet kevésbé a cselekvésről, inkább a létről szól.

Az ötödik energiaváltás: kvantumugrás a spirituális tudatosságban

Abbahagyod az üldözést is.
Talán a múltban mindig kerestél válaszokat, megerősítést vagy gyógyulást.
De a csendben ráébredsz: sok minden, amit kerestél, már benned volt.
Nem keresel többé minden megoldást kívül. Elkezdesz belül keresni.

Többet imádkozol. Többet elmélkedsz. Többet érzel.

És az Univerzum elkezd válaszolni nem hangosan, feltűnően, hanem csendesen, gyengéden, ami sokkal erőteljesebb.
Szelektívebb leszel nem csak az emberekkel, hanem a gondolatokkal, a szokásokkal és a környezettel is.

Már nem tűröd azt, ami zavarja a lelkedet.

Már nem üldözöd azt, ami összezavarja a szellemedet.

Nem kell senkinek magyarázkodnod egyszerűen tudod.

És ez a tudás lesz az iránytűd.

Bízol a belső igenedben és a belső nemedben, anélkül, hogy engedélyre lenne szükséged.

Ez a szabadság.

Spirituális szempontból ez a fajta változás még mélyebb átalakuláshoz vezet.

Mert ha egyszer megízleled a saját jelenléted erejét ha egyszer teljesnek érzed magad anélkül, hogy állandóan mindenkinek adnod kellene , akkor már nincs visszaút.

A régi minták elveszítik hatalmukat.

Eltűnik az önbizonyítás iránti igény.

Megérted, hogy az értéked soha nem abban rejlett, hogy mennyit adtál, hanem mindig benned volt.

Lehet, hogy az emberek félreértenek. Lehet, hogy azt mondják, megváltoztál.
De nem veszik észre, hogy nem új ember lettél.
Visszatérsz önmagadhoz.
És ez a visszatérés szent. Gyógyító. Szükséges.
Mert ebben a visszatérésben emlékszel: a lelkednek célja van.
És ez a cél energiát, jelenlétet és összpontosítást igényel.

Ha továbbra is olyan dolgok vonják el a figyelmedet, amelyek nem táplálják a lelkedet, nem tudod teljesíteni isteni küldetésedet.

Ez a változás az energiavesztésről a spirituális felemelkedésre való áttérés.
Ez az a pillanat, amikor másképp kezdesz járni a világban.
Kevesebbet beszélsz, de többet mondasz.
Kevesebbet mutatkozol, de nagyobb hatást gyakorolsz.

Csendes erővé válsz.

És az Univerzum is elkezd veled ezen a szinten találkozni.
Manifesztációid gyorsulnak.
Tisztaságod élesedik.
Békéd mélyül.

Miért?

Mert már nem veszítesz energiát.
Bezártad az ajtókat azok előtt, akik kimerítenek.
Most a lelked emelkedhet.
Nem kell megvárnod a kiégést, hogy elkezdődjön ez a változás.
Nem kell a mélypontra süllyedned.
Ma elkezdheted.

Csak mondd:

Tisztelem az energiámat.

Védem a békémet.

A kényszer helyett a jelenlétet választom.

Ebből a pontból minden természetesen, gyönyörűen, isteni módon kezd újrarendeződni.
Elveszíted, ami már nem illik hozzád, de megkapod, ami örök.
Nem fogsz többé rohanni, hanem ébredni kezdesz.
Amikor abbahagyod, hogy túl sokat adsz a világ zajának, az Isteni suttogás egyre tisztábbá válik az a gyengéd hang, amely vezet, szeret és gyógyít.

Emlékszel, hogy a lelked nem azért jött ide, hogy folyamatosan teljesíts.

Azért jött, hogy ébredjen.
Hogy emlékezzen.
Hogy felemelkedj.
És ez a felemelkedés a térrel kezdődik.
A csenddel.
A szent határokkal.

Tehát, ha úgy érzed, hogy vissza kell húzódnod, pihenni, egyedül lenni, vagy egyszerűen csak kevesebbet tenni bízz ebben.

Ez nem azt jelenti, hogy feladod.
Hanem azt, hogy felébredsz.
A lelked készül valami mélyebbre.
És amikor tiszteletben tartod ezt az érzést, minden minden isteni rendben kezd el változni.

Amikor abbahagyod a túlzott adakozást, megerősödik a kapcsolatod a belső világoddal.

Visszanyered az energiádat.

És olyan ragyogással kezdesz sugározni, amelyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni.

Tehát ne félj attól, hogy kevesebbet adsz örülj neki!
Mert a kevesebb másik oldala a több.

Több tisztaság.
Több béke.
Több igazság.
Több isteniesség.

A lelked tudja, mit csinál.

Bízz a változásban.

Hagyd, hogy a csend beszéljen.

És figyeld, hogyan változik meg minden, amikor végre megadod magadnak azt a teret, amire mindig is szükséged volt.


Emma.T

forrás: https://angyalforras.hu/uj-kor/felemelkedes-5d/szerezd-vissza-az-energiadat