Vedd észre!

Betegségem okán kiléptem komfort zónámból, és körülnéztem a nagyvilágban, leginkább hazánkban. 
Megnéztem, belenéztem több televíziós csatorna kínálatába, hírműsorokat néztem több csatorna tálalásában, szórakoztatónak szánt műsorokba, sorozatokba kukkantottam be, és bizony, lesújtó körképet kaptam.
Az egyik csatornán megy egy sorozat, különböző kérdésekre kell választ adni olyan kérdésekre, amire egy átlag műveltséggel rendelkező ember csípőből vágja a helyes választ, ám itt nem ez történik! Műkörmös,. műhajas. műcicis plázacicák, férfinak látszó csíraképződmények vállalják a bugyutaságukat, röhögve visít a közönség a műsorvezetővel együtt a primitív sötétségükön, mindezt két perc képernyőre kerülés kétes 
dicsőségéért. 
Egy másik csatornán ismét sorozat," Éjjel-nappal kurapest", itt szintén agyontetovált herék, ostoba, magukat nőnek valló libák bújnak egyik ágyból a másikba, vetésforgóban, így valósítva meg önmagukat, - lényegében erről szól a sorozat. 
Aztán egy másik, az édes életet reklámozó celebek silányítják a választékot, az ostobaság ebben a műsorban is az egeket verdesi.
Nem jobb a kínálat a természetfilmek, állatok életét bemutató sorozatoknál sem, itt a fordítás, a magyar nyelvű szöveg verte ki a biztosítékot nálam többször is. Például: Arra sem figyelnek oda a magyar nyelv szinkronizálásánál, hogy helyes, magyar kifejezéseket használjanak, adjanak a narrátor szájába. Érthetően: folyamatosan az állat arcáról beszélnek, pedig arca az embernek van. Az állatnak pedig pofája. Az ember szül, az állat ellik. Az állatnak szukája van, emse, ünő, tojó, stb, és kölyke, gyereke az embernek!
Irritáló!
Hírműsorok, hát arról meg ne is beszéljünk! A tisztességes híradás olyan messze van ezektől a csatornáktól, mint Makó Jeruzsálemtől! 
Kiragadott mondatok köré csavart hatásvadász mondatok, keserű levélbe csomagolt epe, olyan érzés, mintha talpig hányásba, ürülékbe csomagolnák a lelkedet!
Advent van.
Reméltem, hogy kapok egy kis karácsonyi hangulatot, valahol, valamelyik csatornán, de nem: Csak vásárlásra, kölcsönre buzdító reklámok özöne támad mindenhol, gusztustalanul, lesilányítva a legszentebb keresztény ünnepünket dőzsölős, zabálós hedonista össznépi banzájjá, néha adakozásra buzdítva, bemutatva, kiemelve egy-egy, - ki tudja, hol, és mikor készült - szerencsétlen gyermek, gyermekek fotójával - adj, hogy örülhess a nagy zabálásnak, mert karácsony van.
Nem, a karácsony, az ADVENT nem ilyen! 
S mi, keresztény európaiak nem ezek vagyunk!
Nem ilyenek vagyunk.
Ez csak egy maréknyi ürülék, ami úszik a felszínen, és bemocskol mindent, ami nekünk szent, mert az ürülék már csak ilyen! 
Nem kapunk jobbat, szebbet a vén Európától sem. Brükkel szent tehenei, a zunijjó heréi egy nagy, robbanással teli puskaporos hordóvá változtatták Európát.
A betlehemi láng azonban világít! Igen világít, és a fénye egyre erősebb lesz, mert van Európában egy ország, ahol még él a nemzeti érzés, ahol kovácsolódik az erő, ahol egyre többen, és többen mondják ki, hogy: EGY VÉRBŐL VALÓK VAGYUNK! Összetartozunk, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Őrvidék, mi mindannyian magyarok vagyunk, keresztény kultúrával, és magyar hagyományainkkal. S nem adjuk oda talmi kincsekért!
Vedd észre, Európa: 
A megváltó közeleg!