A tanfolyam egyik legfontosabb része

Léleknév meditáció

Vedd fel magnóra, és utána egy alkalmas időpontban hallgasd meg..

vagy

Keress egy megbízható embert, aki közel áll hozzád, kérd meg nagyon figyelmesen, lassan felolvassa neked a meditációt. Arra figyeljetek, hogy felkészültek legyetek rá... Olyan körülményt biztosítsatok, hogy senki és semmi ne zavarjon meg benneteket.

Szellőztesd ki a szobát, gyújts egy szál fehér gyertyát…

Mielőtt elkezdenétek, imádkozzatok. Az 1. részben tanult imát olvassátok fel. (Szülői lelkem, védő szellemem...)

Helyezkedj el kényelmesen, a végtagjaid ne érjenek össze. Halk Gregorián zene szólhat a háttérben, olyan halkan, ami nem nyomja el a meditációt vezető hangját.

Gyakorlat:

Vegyél egy mély lélegzetet, lassan kiengeded a levegőt.  Ismételd meg háromszor. Nyisd meg a koronacsakrád. Semmi másra ne, csak a légzésedre és a meditációra figyelsz.

Egy domb alján sétálsz, a lábad előtt egy hófehér kavicsos ösvényre leszel figyelmes, amely a dombtetőre vezet. Csodálod a tájat, a virágos rétet, a dúslevelű fákat, a melletted futó patakot. Érzed a tavaszi szellő simogatását az arcodon, ruhád a testedhez tapad. Felnézel a dombra. Egy fehérfalú kápolnát látsz, melynek kupolájára vastag fényoszlop ereszkedik le. Elindulsz az úton, a kavicsok játékosan csikorognak a cipőd alatt.  Amint feljebb jutsz, és egyre mélyebbé válik a légzésed. Átlélegzed a tüdőd. A kristálytiszta levegő minden sejtedhez oxigén dús vért juttat el, amitől a sejtjeid megújulnak. Jól érzed magad. Könnyen és vidáman jutsz egyre feljebb.

Csodálatos látvány tárul eléd. A kápolna kupolája fölötti fényoszlop mellett angyalokat vélsz felfedezni... Soha nem láttál hasonlót. Pár méter után megérkeztél a domb tetejére. Ott állsz a kápolna szépen faragott, nehéz míves kilinccsel ellátott ajtaja előtt. Nyomd le a kilincset, ha nyitva találod, lépj be. Ha zárva van, fordítsd el a kulcsot a zárban.

Amint az ajtó kitárul, a kupolából leszálló fényoszlop egy fehér márvány oltárhoz vezet. Az oltáron két gyertya, mellette gyufa, egy vázában fehér szegfű, és egy nagy könyv látható, mellette kicsi fehér kendő.

Az oltár előtt imazsámoly. Az imazsámolyhoz lépsz, keresztet vetsz, letérdelsz és így szólsz…

• Mennyei Atyám, Teremtőm, kérlek! Halld meg a kérésem. Lábod elé térdepelve, alázatosan meghajtva a fejem, kérlek, szabadíts meg a bűneimtől, és bocsásd meg a vétkeimet, amelyeket életem során a testem-, lelkem-, és a szellemem követett el. Tisztíts meg engem, hogy méltó lehessek a teremtett lelkem nevének megismerésére, melyet Tőled kaptam, és viselem mindaddig, ameddig végleg, hozzád vissza nem térhetek. Köszönöm az Őrangyalom, akit azért rendeltél mellém, hogy óvjon-, védjen, az utamon. Tudom, hogy szabad akaratot adtál, ezért az utat magam választom meg, mely néha labirintusba vezet, ahonnan nem találnék ki nélküle… Kérlek! adj jelet, ha kérésem teljesíted.

***

Az oltár fölötti fényoszlop egyre tágul, közelít az imazsámolyhoz, és magába zárja Veled együtt. Szíved megtelik szeretettel, lelkedben az öröm lángja gyúl, egy pillanatra a fényben meglátod az Atyát, aki rád mosolyog.

Az őrangyalod megérinti a vállad, felállsz és elindulsz az oltár elé. Meggyújtod a gyertyákat, eligazítod a virágokat, egy hófehér kis kendővel letörlöd a port a könyvről, amelyen arany betűkkel van ráírva. Anyakönyv. Ebben a pillanatban megszólal az angyalok kara, a szférák zenéje. Soha nem hallott mennyei muzsika közepette kinyitod a könyvet. Az első oldalon olvasod: lélek nevek…

Lapozni kezded, minden oldalon egy név van. Figyeld a neveket. A Te neved is közöttük van. Az egyik oldalon az arany betűk szikrákat szórnak. Felismered benne a nevedet. Minden betűt nézz meg egyenként és tárold el. Nézd meg a betűk formáját, magasságát, szélességét. Olvasd egybe a betűket, megtalálod a nevedet. Vedd kezedbe a fehér kendőt és töröld le a lapot, hogy a betűk még fényesebben ragyogjanak. Most kérd meg az őrangyalod, adjon jelet, és biztosítson, hogy a Te neved van az oldalon. Az őrangyalod melléd áll, már is érzed a jelenlétét. Most figyeld a jelet… Ha meg van, ints az újaddal…

***

Most nézd meg még egyszer a neved. Köszönd meg az Atyától a kegyet, és csukd be a könyvet.

Köszönd meg az Atyának és az angyaloknak, hogy része lehettél ennek a csodának. Kérj áldást az Atyától!

• Atyám! Köszönöm, hogy meghallgattad a kérésemet, és megajándékoztál az emlékezettel, mellyel feltárult előttem a Tőled kapott léleknevem. Add áldásod rám, és minden élőlényre, minden jótét lélekre, hogy alázattal szolgálhassunk Téged, és hirdessük a Te jóságodat! Ígérem, áldásodra méltó leszek!

Ámen

Hagyd az oltáron az égő gyertyákat, és indulj el az ajtó felé. Lépj ki a fényoszlopból. Nehéz itt hagynod a kápolnát, de indulnod kell. Mielőtt ki lépsz az ajtón, még egyszer a fényoszlopra veted tekinteted, ahol ismét meglátod arannyal felírva a léleknevedet.

A kápolnából kilépve bezárod az ajtót. Elindulsz vissza a kavicsos úthoz. Az angyalok zenéje végig kísér, füledben hallod, ameddig a völgybe nem érsz.

Gyorsan fogy az út a lábad alatt. Boldog vagy, olyan ajándékkal térsz vissza, amivel megélheted a csodát.

Az út végéhez közeledve hazaérsz. Vegyél ismét mély lélegzetet, mozgasd meg a végtagjaid, és nyisd ki a szemed.

Jelmagyarázat:

*** = itt pár másodperc szünet következik.

***

Megjegyzés:

Saját részre nyomtatható, saját gépen tárolható. Közösségi oldalon osztható.

Más portálon csak írásban kért engedély után publikálható, az oldalra visszamutató linkkel,  forrásmegjelöléssel, és a szerző nevének feltüntetésével.

Figyelem! Saját szellemi termék, a tanfolyam tematikai része. Szerzői jogvédelem alatt áll.

***