Isten hozott aTárogató hangján baráti közösség szellemi otthonába!

(http://ekpafat-kistarogato.gportal.hu) email: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com

Honlapunk: nemzeti-, polgári értékrendet és keresztény szellemiséget képviselő baráti közösség irodalmi- és közéleti portálja.

Minden jogot fenntartunk! Szerkesztőség nincs.

Képeslap 1.**2.**Híradó**Olvasóinktól**Zala+Szeged friss hírek,politika,közélet**Jogi-nyil.**Regisztráció ****

 * FŐOLDAL**Irodalom/ANTOLÓGIA**Könyvbörze+galéria**Könyveink**Önálló szerk.és blogok**Gasztronómia**Lélekpatika**Magunkról**Íróink**Belsőrovat.**Magazin **Galéria

*Nyitólap

Drégely ostroma

2013.09.06. 08:18, koborkutya
Emlékezés

A várvédő hős szobra a Köröndön.

A felhasznált források - idézett -szövegrészeit, a művek iránti tiszteletből eredeti helyesírással illesztettem be. BML

 

Drégely 1274-ben már "Dragul" néven falu, birtokosa a Kacsics nembeli Marót. A birtokos, a lázadó kunokhoz csatlakozott. IV. László király e birtokától megfosztotta, és azt Dersnek és Demeternek a Hunt-Pázmán nemzetségből származó híveinek adományozta.
1285-ben kelt oklevél említi "Castrum Dragul" alakban, a várat feltehetően Demeter comes építette.

 1311-1312 között Csák Máté birtoka, akit a nyitrai káptalan 1312. május 26-án kelt levele "princeps"-nek, fejedelemnek nevez.

Luxemburgi Zsigmond 1390-ben Tari László mesternek, Ilsvai Leusták ajtónállómesternek zálogosította el.

 Albert király 1438-ban az őt megkoronázó Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta. Albert halála után utódjának, Széchy Dénes birtokába került, majd ezt követően az esztergomi érsekségé lett. Drégely 1522-ig csak az érsekség várkastélyaként szerepelt.
 

A vár, katonai jelentőséget a török betörés korában kapott. A mohácsi csatavesztés után ide menekült Várday Pál érsek, később, pedig a király tartott benne őrséget.

Esztergom és Nógrád eleste után Várday Szondi Györgyöt nevezte ki a drégelyi vár parancsnokává. Szondy György Révay Ferenc alnádor, Túróc vármegye örökös főispánjának apródjaként nevelkedett, ő taníttatta betűvetésre, az ő szklabinyai udvarában serdült vitézzé az ifjú. Szondy ezért érzett hálájáról több megmaradt levelében is tanúbizonyságot tesz. Leveleiből kitűnően a kötelességérzet és háládatosság sugárzik. Írásos nyoma van, hogy részt vett Mohácsi csatában (1526. augusztus 29.). A végvári harcokban vitézségével küzdötte fel magát.
A történelem színpadára az 1540-es évek közepén lépett, Esztergom, és Nógrád eleste után  Várday Pál esztergomi érsek őt nevezte ki a Drégelyi-uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Annak ellenére, hogy a várkapitányi tisztséget Zoltay Lőrinccel együtt töltötte be, a történelmi pillanatban egyedül kellett döntenie.

Veszprém bevétele után a török a Hont vármegyei várak ellen fordult.

Szondy György tisztában volt azzal, hogy a rábízott erősség fontos a Felvidék bányavárosainak védelme szempontjából. Képzett, a tűzkeresztségen rég átesett, a török elleni hadviselést illetően tapasztalt katonaként tudta, hogy az ellene küldött Ali pasa tízezres serege ellen való harc kilátástalan. A korábban elesett várak sorsa felkészítette arra, hogy felmentő seregre nemigen számíthat.

Esztergom és Nógrád várainak bevétele után Drégely vára az első végvári védővonalba került, és az intenzív török előrenyomulás megakadályozásának feladata várt rá. Ebben a helyzetben lett Szondy György a vár kapitánya. A vár ekkoriban az esztergomi érsek tulajdonában volt, aki kötelességének érezte a várvédők lehetőség szerint legmegfelelőbb ellátását.

A kis hegyi sasfészek nem igazán felelt meg a kor hadászati követelményeinek, ez érzékelhető abból is, hogy a török veszély közeledtét megelőzően az esztergomi érsekek vadászkastélynak használták a várat. A vár helyének ismeretében, a táj szépségét, Esztergom közelségét ismerők számára ezen nem lehet csodálkozni. A helyzet azonban Várday Pál 1549-es halálát követően rosszabbra fordult, mert az érseki tisztséget évekig nem töltötték be, a vár királyi kezelésbe került. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ellátás és a fizetés egyre bizonytalanabbá vált. Tetézte a bajokat, hogy a vártoronyban tárolt puskapor villámcsapás következtében felrobbant, ami megrongálta a falakat. Szondy a végvárat szerette volna minél jobban megerősíteni, több levele maradt fenn, melyben kéri a helyőrség létszámának növelését, a muníció gyarapítását. Javaslatot tett a nehezen védhető Drégely lerombolására és helyette egy közeli mocsaras helyen alkalmasabb erősség építésére is. Az elképzelést fontolóra is vette a királyi udvar, de pénzügyi gondok miatt ebből nem valósult meg semmi.


Ilyen körülmények között jött el az 1552-es év Szondy György várkapitány számára. Ekkor tizenhat lovas, hatvan gyalogos, egy tüzér és három várőr, összesen nyolcvan katona védte Drégelyt. A fenyegető török támadás árnyékában Szondy segélykérő levelet írt a kamarának, Selmecbánya városának és a nyitrai püspöknek is. Áprilisban a király jóváhagyta negyven gyalogos katona felfogadását a vár megerősítésére. Júniusban pedig, Szondy segélykérő levelére Selmecbánya küldött 26 zsoldost. Thurzó Ferenc nyitrai püspök személyesen is megszemlélte a várat, és meggyőződött védelmi hiányosságairól, igen rossz állagáról. Néhány kőművest oda is rendelt, akik javítottak is rajta valamit, de a zavaros időben a falat újraépíteni nem lehetett.

 

Június elején, Veszprém bevétele után már teljesen bizonyossá vált, hogy csak idő kérdése, mikor indul meg Ali budai pasa seregeivel a bányavárosok irányába. Bekefalvay Gergely alkapitány a fizetetlenség miatt a török közeledtének hírére eltávozott Drégelyből és magára hagyta Szondy Györgyöt a védelem irányításában. A királyi kamara Szondynak sem fizette meg a régebbi szolgálataiért járó 322 forintot a király kétszeri felszólítása ellenére sem, de az ügy személyes intézésére a török általi fenyegetettség miatt már nem nyílott lehetősége a várkapitánynak. Maga ezt írta:

„Én magam felmentem volna, de az király ő felsége házát nem merem elhagyni.”

 

 

SzondyGyörgy aláírása

 

Hádim Ali budai pasa július elején Budáról ágyúkat véve magához mintegy 8-10 000 emberrel Drégely ostromára indult. A támadás nem érte váratlanul Szondyt, már az év eleje óta egymás után érkeztek a hírek a tervezett hadműveletről. Július 6-ára a törökök ostromgyűrűbe zárták a várat. Két török hadosztály a vár előtt maradt, a harmadik feltehetően a településen át Ságra (ma Ipolyság), és Gyarmatra vezető utat zárta le, hogy Szondy ne kaphasson segítséget se a bányavárosok irányából, se Nógrád vármegyéből. Felmentő hadak azonban egyik irányból sem érkeztek. A királyi sereg Erazmus von Teuffel (a magyarok Ördög Rézmánnak vagy Ördög Mátyásnak hívták) felvidéki főkapitány vezetésével ekkor a viszonylag közeli Léván várakozott. A tétovázásért később súlyos árat fizetett mind Erasmus Teuffel tábornok, mind a királyi sereg. Az egy hónappal későbbi palásti csatában ugyanis a Mohács óta eltelt idő legnagyobb győzelmét aratta Magyarországon a török sereg. A fogságba esett tábornokot Konstantinápolyban karóba húzták.

A drégelyi várvédők a veszedelemről értesülve felgyújtották a vár előtt a szénakészletet, majd tüzelni kezdtek az ellenségre. Július 6-án estefelé a pasa is Drégely alá érkezett, és Szondyt megadásra szólította fel. A kapitány ezt visszautasította, mire a törökök felgyújtották a földből-fából épített elővárat, a védőket a fellegvárba szorítva. Másnap reggel a törökök sáncokat ástak, ostromtetőket emeltek. Felvonattak három faltörő löveget és hat tarackot, majd lövetni kezdték a várat. A török tüzéreknek kitűnően rombolható célpontot nyújtott a vár középkori magas tornyaival, és vékony, magas falaival.

A várat 7-én és 8-án szüntelenül ágyúzták, melynek következtében a kaputorony leomlott, és a falakon számos rés keletkezett. Ekkor a pasa rohamra vezényelte gyalogságát, de ezt Szondy és vitézei visszaverték, a töröknek komoly veszteségeket okozva. Ali ezután újabb ágyútüzet zúdíttatott a félig lerombolt falakra, és megfelelő nagyságú rést ütve azokon rommá lövette a várat.

 

 A rommá lőtt vár ismételt gyalogsági megrohamozása előtt Ali Szondyhoz küldte Mártont, a szomszédos Oroszi papját, újra felszólítva őt a megadásra. Szondy visszautasította a pasa ajánlatát, maradék embereivel felkészült a végső rohamra, amelynek kimenetele számukra nem volt kétséges: «Már későn költ ahhoz», azt izené vissza. A kapitány előhozatott két török rabot, és hivatta két énekes apródját, Libárdyt és Sebestyént, akiket Alihoz küldött. A követ útján meghagyta a pasának, hogy nevelje vitézzé a fiúkat. Testét, pedig tisztességesen temettesse el a harc után. Aztán «minden morháját» [vagyonát] felgyújtotta, lovai horpaszát tőrrel általverte s ment az ostrom visszaverésére s mindaddig harcolt, sebesülten, ágyú törte lábán meg nem állhatva, még térden állva is, míg át nem lőtték.

 

Az ostrom során rommá lőtt várat a török már nem építette fel, hanem a vár alatti Palánk falu területén 1575-ben palánkkal vette körül a templomot.

Drégely vára, és a török építette palánkvár korabeli metszeten.

 

*

A hősi harcra a környék népe mindenkor büszkén emlékezik vissza.

A nép ajkán, és a korabeli irodalom műveiben élő legendás hősökké magasztosult harcuk.

Álljon itt kettő, melyeket egy kirándulás alkalmával a közeli Csitári kápolna gondnokának kántáló előadásában magam is hallottam.

Álljon itt a Pesty Frigyes munkájából vett változat:

 

Az Aranygomb hegy legendája

 

„Nagy kiterjedésű, lapos iker hegy. Keleti oldala a Lányárokkal határos. Északi a Szállásokkal. Nyugati oldala a patakig terjed. Déli oldala a Drégely várral szemben néz, 1960-ig jó minőségű szőlő vette körbe az egész dombot. A Nagy Aranygombtól nyugatra van a Kis Aranygomb, a két csúcs között a távolság 70–80 m lehet. A helyi hagyomány szerint ide temették el a hős Szondi György várkapitányt. Azért tartották ezt valószínűnek, mert Ali basa parancsnoki sátra a várral szemközti hegyen volt (Nagy Aranygomb). Emiatt oda nem temethették, de közvetlen mellette levő dombon lehetségesnek látszik. Az akkori korban szent törvény volt, hogy:„Az elesett hősök nyugvóhelyét ne bolygasd, és titokban tartsd!” Ezt az ősi törvényt be is tartották. Tehát, aki tudott Szondi György temetési helyéről, amíg élt, hallgatott. Ezért az utókor nem szerezhetett biztos tudást sírjáról. Így végül is „drága ez a hely, mint az arany”. És így lett Aranygomb.

1., ” Van, aki úgy tudja, hogy azért kapta ezt a nevet, mert a szőlőhegy arany nedvét arany kupákból itták itt őseink.

2.; Szondi György sírhelyéről valójában sajnos semmi biztosat nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy Ali az „Aranygombon” állíttatta fel egész tüzérségét, és itt helyeztette el fővezéri sátrát is. Jól követhette innen a csata menetét.

 

Tinódi a temetkezésről semmit sem szól.

 Istvánffy pedig a következőket mondja: „a várral egyenesen átellenben fekvő hegyen”. A vár homlokzata észak felé van, ezzel szemben azonban semmilyen emelkedés nincsen. A várhegyet ugyan több hegy is szegélyezi, a bejárattal átellenben azonban csak az Aranygomb fekszik.

A császári levéltár adatait feldolgozó Jankó E. Vilmos is arról tudósít, hogy „Ali, ki a bátorságot ellenségében is tisztelte, nem késett Szondi utolsó kívánságát teljesíteni s a hőst tisztességesen eltemettetésben részesíteni, mert midőn neki Szondi levágott fejét elhozták, azt a testtel együtt, az általa oly hősileg védett váraccsal szemben levő hegyen elásatta és a sírra az eltemetett zászlaját és dárdáját feltűzette.”

 

A Lányárok legendája

 

Egy mintegy háromszáz holdas területet neveznek így Drégelypalánkon. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy 1552- ben a törökök elől ide menekültek a faluból a lányok és fiatal asszonyok gyerekestül. Itt biztonságban átvészelhették az ellenséges csapatok támadását. „Egy lápos rész is van benne és köztudott, hogy a lápon lidércfény jelenség előfordul. A törökök, amikor az árokhoz merészkedtek, az asszonynép a láp területére menekült. Ide lovakkal nem tudtak utánuk menni. Az asszonyok ezen a területen, pallón közlekedtek, amit mindig felszedtek maguk után. Egy alkalommal a törökök körbefogták a lápot, úgy gondolták, kiéheztetik az asszonyokat. De amikor meglátták este a lidércfényt, megijedtek, azt hitték a drégelyvári ostromnál megölt gyaurok szellemei – és elkotródtak.”

Pesty Frigyes úgy hallotta, hogy a Drégely ostroma alkalmával csak a vitézek maradtak a várban, s a köznép a Leányárkon keresztül menekült meg. „… midőn Szondy nagy hős látta volna miszerint Drégely várát törökök ellenében tovább nem védelmezheti, s a bent lévő vitézek egytől egyig magát elszánta az utolsó élete perceiig védelmezni, s meghalni, - a Várban lévő erőket onnét kivezetvén kik is ezen ároknak tartva magokat lebocsájtottak, ezen az árkon menekültek a török üldözésétől.”

S valóban más forrás is említi, hogy az asszonyokat és a gyerekeket elküldték a várból, mielőtt még elkezdődött volna az ostrom.

 

 

 

A Varga tó története

 

A vár közelében lévő egykori tó az ott lakó vargától - ki a várbelieknek bőröket készített - vette eredetét. A néphagyomány úgy tudja, hogy ő árulta el a várat a törököknek. A történet szerint ő árulta el a várnak a leggyengébb, és legkönnyebben bevehető részét. Jutalmul egy olyan zsák aranyat kért, amilyen ő maga volt. A várat így könnyűszerrel bevette a török basa, s mivel eredendően szavatartó ember volt, úgy jutalmazta meg az áruló vargát, hogy lenyúzatta a bőrét, teletömette arannyal, s így küldte vissza a faluba. „Azon nagy vályót mellyen a vizet tálaiba, - hol bőröket áztatta s cserezte – vezette s töltötte, a drégelyiek alig 4 éve annak csak, hogy szétszedték s felégették, s akkor is ezen a tölgyfa ép, és erős volt. – A négyszögű toloknak, mellyekből a víz egymásba folyt – helyei most is láthatók.”

 

Egy másik változat szerint az áruló a török tüzéreket felvezette a közeli “Kecskehegy” csúcsára, ahonnan - attól kezdve - a legeredményesebben tudták tűz alatt tartani az amúgy is omladozó falakat. Az ostrom végén, amikor Szondi György levágott fejét Ali pasa elé vitték a janicsárok, alázatos hajlongások közepette megjelent az áruló is. Ali pontosan betartotta a szavát...pontosan annyi aranyat adott a vargának, amennyi a bőrébe belefért: elevenen megnyúzatta az árulót, bőrét telerakta arannyal, a holttestet pedig a Kecskehegy alatti tóba dobatta. A tónak még ma is Varga tó a neve.

 

Ma a varga tó alja, az év nagy részében keményre szikkad. Forrásait, az régi árkokat nem takarítja senki, pedig megérdemelné.

 

A Halálos tó

 

Történetét úgyszintén Pesty Frigyesnél olvashatjuk. Egy rengeteg nagy nádasról van szó, melynek oltalmában sokan megbújtak a török világ idején. Ide csak az merészkedhetett be, aki jól ismerte a járást. Máskülönben ezer veszély leselkedett reá. Egy történet is van arról, hogy „egy huszár keresztül akará gázolni ezen ingoványt, de fultt bele, - és sokáig hallottak és láttak éjjelenként egy alakot lóháton az ingovány között csatangolni, s kísérteni, most legjobb kaszáló rét”

 Meglehet, hogy ez az a terület, amelyet M. Csósza Mária Nagysziget néven említ. A mintegy 600 holdas rét az Ipoly partján terül el a Zabától a Hidvégi köves útig. Az 1800-as évek végéig az Ipolynak egy másik medre is volt, amelynek két ága szigetszerűen körülfogta ezt a területet.

 

A Szondi-alagút rejtélye

 

Ha - akár még manapság is - valaki a Kámorhoz fűződő történetek felől érdeklődik Diósjenőn, vagy a környező falvakban, előbb-utóbb nyomára bukkan annak a vélekedésnek, hogy a Nógrádi várat egy titkos alagút köti össze Kámorral, s amelyen át aztán tovább is eljuthattak egykoron egészen Drégely váráig. A történet minden bizonnyal onnan eredeztethető, hogy mindhárom várban van “alagút” melyekhez rejtélyes esetek fűződnek. Nógrád várát egy alkalommal erősen támadta a török, s mikor végre bevéve azt, elfoglalta az erősséget, meglepetéssel vette észre, hogy egy teremtett lélek sincs már a várban. A hagyomány szerint a várvédők Kámor felé menekültek az alagúton át. Drégely vára közelében is erősen tartja magát a történet, hogy a Szondy-alagút összeköttetésben áll a várral. A dolog szépséghibája ott van, hogy míg Nógrád és Drégely vára a török időkben élte fénykorát, addig Kámor vára már a hódoltságot megelőző időszakban elpusztult. Valami szerepe azért mégiscsak volt Kámornak ebben az időszakban is, hiszen a ma is használatos nevű Török asszony útja a közelében található. Erre vezetett egy, a török csapatok között hírt vivő asszony útja.6 a Drégelypalánk szomszédságában, a Hont-Csitári kegyhely közelében található alagút sokak fantáziáját megmozgatta. Lelkes amatőr kutatók kezdtek neki a feltárásának. A pénz, az erő azonban rendre elfogyott, s maradt tovább a rejtély. Hová vezet az alagút? Ki építette és miért? Valóban összeköttetésben állt a várral? A legenda tehát tovább él. Időről- időre sokan felkeresik a barlangot, mely valójában minden bizonnyal egy barnaszén után kutató feltáró járat lehetett.

*

A romlatlan magyar nép lelki alkata olyan, hogy iskolázottságra való különbség nélkül tiszteli a hősies helytállást. Ezt a tulajdonságot, ők tudják miért, manapság igyekeznek kiölni belőlünk! A XIX. és főleg a XX. Század bizonytalan eredetű, jövevény értelmisége számára, valódi hőseink, és hazafias érzelmű utódaik tettei mai szóval magyarkodás, értelmetlen hősködés számba mennek.

A kortárs Tinódi Sebestyén, művében külön fejezetet szentel a maroknyi csapat, és kapitánya hősi halálának.

 

 

Tinódi Lantos Sebestyén, Budai Ali basa históriája

Részlet

 

Az fövön 15 napig legelének.
           Esmég jó Budából hamar készölének,
55                   Szancsákok, vajdák, békök egyben gyűlének,
           Tizenkétezeren álgyúkval eredének.

Vitéz Ali basa dolgába bölcs vala,
Drégel vára alatt táborával szálla

Az vár törésére álgyúkat állata,
60       Négy álgyúja, hat taraszkja néki csak vala.

Jó vitéz Szondi György benn porkoláb vala,
           Bekefalusi Gergely ő társa vala,
           De akkort házához kikéredzett vala,
           Az megszálláskoron el-kirekedött vala.

65       Töretni az basa kezdé Drégel várát,
           Ott ám lerontatá egy szép magas tornyát,
           Szondi ott elveszté egy vitéz szolgáját,
           Jó Zoltai Jánost, meghala torony alatt.

Első ostromot basa nagyot tétete,
70       Ott sok terek vesze, ő nem sokat nyere,
           Ezt tevé Szondi Györgynek jó vitéssége,
           Ott meg akar halni, azt ő már elvégezte.

Sőt az várnak falát, tornyát igen törte.
           Basa oroszfalui pappal kérette:
75       Az várat megadná, magát ne vesztené.
           "Már késén költ ahhoz!" - Szondi csak eszt izené.

Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,
           Két énökös apródgyát előállatá,
           Azok előtt ily testamentomot szóla:
80       Az Ali basának két apródgyát ajánlá.

Ezen igen kéri basát őnagyságát,
           Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
           És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
           Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.

85       Gyorsan mind az négyet skárláttal ruházá,
           Pínzzel kápájokat megtölté, megraká,
           Az Ali basának szépen kibocsátá,
           Ő minden morháját az közöbre hordatá,

Égeté, elveszté. Istállóba méne,
90       Jó lovait hegyes tőrrel általveré.
           Lelkét az Istennek aj ánlá, ígyéré.
           Nagy derék ostromát Ali basa kezdeté.

Nagy szép dárda Szondinak kezébe vala,
           Sebösölve térdön állván ő vív vala,
95       Romlott toron alatt általlőtték vala,
           Az fejét az hegyről alávetötték vala.

Jó Drégelnek vára lőn basa kezébe,
           Szondinak az testét vivék eleibe,
           Fejét keresteté, az testhöz viteté,
100                Mint oly vitéz embört nagy szépen temetteté.

       Jó dícséretbe lőn Szondi vitéssége

Feje felé írott kopját feltétete.

Ságra és Gyarmatra basa elerede,
           De az két kastélba ő egy embert sem lele.

A veretes szakaszok előtti számok az eredeti mű szakaszainak számai.

*

Arany János gyönyörű balladájának egyik ihletője a fenti, Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke.

 

Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájának címlapja

A belső vár "piaca" ma

 

Felhasznált művek:

Majcher Tamás: Drégelypalánk, Drégelyvár

Majcher Tamás: Drégely vára

Feld István: Drégely vára

Gál Tibor: Drégely várának helyreállítása 1985-tol napjainkig

M. Csósza Mária: Jeles napok, néphagyományok, Drégelypalánki helytörténet I., 2006.

 
Isten hozott szellemi hajlékunkba
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Legújabb
Friss bejegyzések
2014.09.18. 15:51
2014.09.16. 16:04
2014.09.14. 16:16
2014.09.14. 10:23
2014.09.13. 20:32
2014.09.13. 16:15
2014.09.13. 08:11
2014.09.12. 19:16
2014.09.09. 17:50
2014.09.07. 18:57
Friss hozzászólások
 
IRODALOM

vissza > főoldalra

*IRODALOM*

BML. főadmin*

*ANTOLÓGIA*

.

Kiemelkedő irodalmi alkotások, életképek, és publicisztikák tárháza

 
MAGYARSÁG

Rovatvezető szerkesztő: Vinczer S. Péter

FIGYELŐ KANADÁBÓL: Vinczer S. Péter

Erdélyből: vitéz lovag Pásztori Tibor Endre

nyug. református lelkész-esperes

Erdélyből: Magyari Tibor

Kárpátaláról

Ajánljuk más tollából:

Magyarság, politika, és egyéb

*Magyar hang

 
KÖZÉLET
 
*MŰVEINKET ajánljuk

Szerzőink:.*

Nemes Kiss Kata:

A szeretet könyve

A könnyek útja

 Bodor Miklós László:

Kopaszhegy

 Gerencsér Hajnalka:

A szivárvány

A. Tné. Jilon:

Cserepek

Lélek Sné Ekpafat:

A lélek hangja

A lélek kulcsa

A lélek útja

A lélek húrja

Vágy utca 

A mezsgyén


Könyveink jogvédelem alatt állnak, TILOS engedélyünk nélkül más oldalakon publikálni!

 

 
*

*HONLAP FORDÍTÓ*

 

 
*

*KÖNYVBÖRZE >>>*

*Szerzőink  könyvei*

1. *Boris Vanessza galériája

2. *Boris fotógaléria

*

Makray János

festőművész

*

*TOP lista*

*

1. Rádió: *zenei ajánlatunk>>>

3. *Zene>>>

4. Slágermúzeum >>>

*Támogatást elfogadunk*

 
Suzymama rovata

Suzymama birodalma.

Saját-, és ajánlott recept válogatás

*****

 Szentjeink és Bolgogjaink 

Napi ajánlások

 

 
Bannereink és Vendégkönyv

.

 

 
INFORMÁCIÓ

*G-portál TOP lista

Oldal statisztika:

Az eddig legforgalmasabb nap: 2013.07.31.
Az eddig legforgalmasabb nap látogatottsága: 1312
Regisztrált felhasználók: 48


Holdfázis

Felhőkép

Aktuális időjárási riasztások Magyarországon

Hőtérkép

***

 
LÉLEK-PATIKA - Tiszta forrás

vissza > főoldal

1.*TISZTA FORRÁS-

.

LÉLEK PATIKA*

*Természetgyógyászat

2. *MOLNÁR TAMÁS tollából

 
LÁTOGATÓINK
Indulás: 2007-10-22
 
Ajánljuk*
***

WYW Directory

.

http://www.aprohely.hu/

 
Ajánljuk**

*** 

G-Portál História - Avagy a kezdetektől napjainkig

.

*NAGYKANIZSAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET*

 
Ajánljuk***

***KÁRPÁTINFO.net***

***BELFÖLD VILÁGLAP***

 
Ajánljuk****

.

Caesar-képeslapküldő

.

Pipafüst>Irodalom>Közélet

 
Kedvenceink
 
Olvasói hírdetések
 
Kérem szavazzatok
Új stílus látható
Mi a véleményetek errő!?

Jó lett
Még mindig nem tetszik
Változtassunk rajta
Cseréljük le egy másikra
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Honlapunk: nemzeti-, keresztény szellemiséget képviselő baráti közösségünk, irodalmi- és közéleti portálja. Szerkesztősége nincs.  

A feltöltött tartalommal nem minden esetben értünk egyet, de a szólásszabadság jogát mindenkor tiszteletben tartjuk!   

>Jogi nyilatkozat * > szerzői jogok*

* Elérhetőségünk: ktbk.adm.1(kukac)gmail.com 

Minden jog fenntartva.

 Honlapunk egyes diszítőelemei: Boris Vanessza Galériájából  és  Caesar-tól